Balatonmáriafürdő története..

A Festetics család birtokát képező keresztúri selymes, homokos Balaton part az 1880-as években már a csendet, pihenést szeretők kedvelt területe volt, de ekkor még a keresztúri bivaly csorda legelészett itt. Az 1891-es filoxéra vész elpusztította a zalai part szőlőskertjeit. Ezért az akkori földművelésügyi kormányzat Széchényi Imre grófot bízta meg, hogy Keresztúr határában vegyen bérbe a hat kilométer hosszúságú uradalmi területen 317 holdat és alakítson ki ott 585 telket a homokon, amelyben a filoxéra nem él meg. A kormánybiztos saját maga vezette az első szőlők ültetését.

Az elszegényedett és koldusbotra jutott zalai bortermelő családok vették bérbe a parcellákat, akik döntően Badacsonytomaj és Meszes-györök (ma, Balatongyörök) községekből jöttek. Az egyszerű vincellér családok (Bándi, Wenczel, Csabi) mellett nagy szőlőterületei voltak tehetős nagykanizsai és budapesti polgár családoknak is: Aczél, Hercegh, Sólyomvári (Schnetzer), Sártóry. Az eredmény minden várakozást felülmúlt.

Az 1896-os első szüret bőséges volt, aminek az emlékére kőkeresztet állítottak a telepesek. Hálából a telepítő kormánybiztos feleségéről Andrássy Máriáról nevezték el a területet (Mária –telep). A Fonyód felé eső részeket Szőlő-telepnek és Hullám-telepnek kezdték hívni. Ki kell hangsúlyozni, hogy a századforduló éveiben csupán néhányan töltötték az egész évet Mária-telepen, a nagy többség az északi parton lakott és nyáron csónakkal, télen szánkóval kelt át a Balatonon, hogy gazdálkodjon.

Ideiglenes házikók és hajlékok épültek, de a tehetősebbek nyaraló villát is építettek a végeláthatatlan szőlőkben. A szőlő- és borkultúra egészen az 1970-es évekig fentmaradt, amikor szinte teljesen felparcellázták a nagy szőlőskerteket. Fellendült a fürdő élet is, mivel a gazdák nyáron a házakat bérbe adták a pihenni vágyóknak. A vízben fürdőbódékat emeltek, majd 1902-ben megalakult az első fürdőegylet. Az első villák egyike volt a híres Béla-vár, amelyet Bernáth Béla marcali ügyvéd épített, ahol felejthetetlen nyarakat töltött gyerekkorában Bernáth Aurél a későbbi neves festőművész. Aki érzékletesen írta le a Balatonmária hős korát, Így éltünk Pannóniában című önéletírásában.

A húszadik században sok művész alkotott és alkot ma is községünkben a Balaton által ihletett légkörben (Tőkés Sándor festő, Bognár Károly faszobrász, Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy) Az utóbbi művész különösképpen ragaszkodott a Máriához, mert amikor csak tehette itt tartozkodott népes családjával. Nevét viseli és az életművét gondozza a balatonkeresztúri Bárdos Lajos női énekkar)

Miután a Déli Vasút Társaság megállóhelyet létesített, felgyorsult a fejlődés és újabb parcellázásokra került sor. 1902-ben már hajókikötőt terveztek, amely csak 1969-ben valósul meg. 1912-ben megépítette Dr. Szigethy Károly orvos a az első, 36 szobás máriai szállodát, amely hat holdon lett kialakítva és a Park Szálló nevet kapta. Sorra épültek a panziók, lakóházak és rövid időn belül a Dél-Balaton egyik legkedveltebb üdülőhelye lett.

Olcsó és kényelmes hotelok, panziók és magán szállóhelyek álltak a rendelkezésére a turistáknak, akiknek a létszáma a külföldi és belföldi vendég éjszakákat tekintve az 1960-as évektől kezdve az 1990-es évekig mindig magasan állt. Nem feledhetjük el azt sem, hogy sok város, vállalat épített a községben üdülőt valamint sok-sok gyereknek nyújtott felejthetetlen nyári élményt a számos ifjúsági tábor.

Az első világháború után, miután a balatoni fürdőélet tömegessé vált, a fürdő telep fontos mérföldkőhöz érkezett. Rakovszky Iván belügyminiszter 1925/26-ban egy Belügyminiszteri rendelettel a már kialakult Mária-telep és Hullám-telep lakott részeit Balatonmária néven egyesítette és kisközség rangra emelte. Az eredeti okirat a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető. (1996-ban és 2006-ban a település méltóképpen ünnepelte meg ennek az eseménynek az évfordulóját).

A község mai végleges nevét 1927-es belügyminiszteri rendelet szabályozta és a helység Balatonmáriafürdő lett, és községi rangot kapott. Az ötvenes években Közös Tanácsot hoztak létre Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő és Balatonújlak vezetői, ami 1989-ig működött.

Az 1993-as adatok szerint a 28 balatoni üdülőhely között rangos helyet foglalt el. Az 1990-es Önkormányzati választást követően Balatonmáriafürdő Képviselő-testülete önálló Polgármesteri Hivatalt hozott létre, majd 2006-ban Balatonkeresztúrral közös körjegyzőséget alakított ki.

---

Címer leírás

A CÍMER egy közösség jelképeinek egyike, történelmi múltjának és jelenségének legfontosabb szimbóluma. A címerek a középkori kultúra máig továbbélõ alkotásai, szabályait a címertan ( heraldika) határozza meg.

A címer leírása: Pajzs alakú címer, halványkék alappal, benne álló oroszlán és griffmadár. A két álló alak piros színű szőlőfürtöt tart. A két alak alatt úszó hal. A pajzs felett Balatonmáriafürdő felirat. A pajzsot kétoldalt arany (sárga), zöld szőlőlevelek, koszorú öleli.

---