Oldal kiválasztása

Helyi Értékek Gyűjteménye

A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

Balatonmáriafürdő Helyi Értéktárának Értékei

Kattitnson a kiválasztott szakterület kategóriára:

Agrár- és Élelmiszergazdaság

Kategória

Megnevezés

TÉB Határozat száma

Rövid leírás

a) agrár- és élelmiszergazdaság

az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét – különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták

Gróf Széchenyi Imre munkássága és a szőlőtelepítés

1/2015. (11.10)

Gróf Széchényi Imre (1858-1905) somogyvári földbirtokos, Somogy megye első közgazdasági előadója volt. A magyar agrárium megújítója, sportvezető, 1904-1905 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Az 1879-1890 között pusztító filoxéra idejét követően, Széchényi Imrét szőlőtelepítési kormánybiztosnak nevezték ki, a feleségéről Andrássy Máriáról pedig a település kapta a nevét: Mária-telep (mai Balatonmáriafürdő). A keresztúri Festetics birtokon 585 telket alakíttatott ki új szőlőültetvények számára. A szőlőtelep felvirágoztatását rendszeresen felügyelte és segítette.

A telepítési kormánybiztos és alapító nevét Balatonmáriafürdőn ma tér viseli, mellszobrát pedig 2012-ben állították fel. Szobor őrzi még az emlékét Balatonföldváron és az Agrárminisztérium árkádsorában, Budapesten.

Egészség és Életmód

Kategória

Megnevezés

TÉB Határozat száma

Rövid leírás

b) egészség és életmód:

a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra

********

 

 

Épített környezet

Kategória

Megnevezés

TÉB Határozat száma

Rövid leírás

c) épített környezet:

a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek

Öreg temető (Nefelejcs utca)

2/2015. (11.10)

A Balatonmáriafürdő-alsói Öreg temető a régi máriaiak és fenyves-alsóiak temetkezési helye. A temető központi emlékműve a szőlőtelepítés emlékére 1899-ben állított kereszt. Ezt veszi U alakban körbe a sírok és sírépítmények sokasága. Többek között itt nyugszik Mátis Sámuel (1870-1941) Balatonmária első vendéglőse, a Nagy-berek vízlecsapoló munkálatait végző mérnök….., az első szőlőbirtokos család, a Skublicsok több tagja is.

 

A telepítési emlékkereszt (1899)

6/2015. (11.10)

A telepítési emlékkereszt (1899)

Az 1899-es szüreten részt vett gróf Széchényi Imre is, aki a telepesekkel együtt kőkeresztet emeltetett a mai máriaalsói, Nefelejcs utcai temetőben. Felirata: „Nélküled hiába fáradtunk vala. Hálából emelte az 1899. évi szüretkor gróf Széchényi Imre kormánybiztos.”
A keresztet az őstelepes és régi mária-alsói nyaralócsaládok síremlékei veszik körbe. Többek között itt nyugszik Mátis Sámuel, Balatonmária első vendéglőse is. A temető mellett 2016-ban a település alapításának 120. évfordulója alkalmából egy százéves prést avattak fel mint emlékhelyet. Ezzel a máriaiak az első szüretre, a szőlőtermesztés és borkészítés hagyományára emlékeztek.

 

Hegyközségi emlékkereszt (1901)

7/2015. (11.10)

Hegyközségi emlékkereszt (1901)


1898-ban alapították meg az ún. északi hegyközséget, Bucsy József vezetésével. Ez a szervezet az önállóság útjára lépő település első önkormányzati jellegű intézménye lett. 1901-

 

Regens Wagner Otthon épülete

4/2015. (11.10)

Mária-telep első, 36 szobás szállodáját 1912-ben a nagykanizsai dr. Szigethy Károly orvos, kórházigazgató építtette fel, közvetlenül a Balaton partján. A 7 holdas parkkal, saját fürdőkabinokkal is rendelkező szállodában a nyaralóvendégek gyógyászati kezeléseket is igénybe vehettek.
Az első világháború idején sebesült katonák üdültetésével foglalkoztak itt.
1939-ben a szállodát a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, a MABI vette meg, amely az államosításig, az 1940-es évek végéig üdülőként működtette. 1950-től a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) leányüdülőjeként működött, egészen az 1989-es rendszerváltásig.
2002-ben a Regens Wagner Otthon alapítványa teljesen átépítette eredeti szépségében és fogyatékosokat gondozó otthon és nappali foglalkoztató működik benne.

A Nagyboldogasszony-kápolna és a szoborparkja

3/2022. (04.13)

A balatonmáriafürdői lakosok és nyaraló polgárok adományaiból, a II. szakaszban, a mai Rákóczi utcában 1938-ban készült el a Nagyboldogasszony-kápolna. A telket Domján Mihályné adományozta. Az épület mellett állították fel a fémből készült harangtornyot.A kápolna épületet 1938. július 24-én míg a harangokat 1939 augusztus 13-án szentelte fel Világos Ödön balatonkeresztúri plébános. A kicsi kápolna szentélye előtt egy nyitott tető készült el, amelynek a befedésére 1960-ban került sor. A máriai kápolna ma is a balatonkeresztúri plébániához tartozik. Az 1930-as években a MABI üdülőjében nyaraló vendég leányok kórusa énekelt a miséken, akiket Bárdos Lajos karnagy vezényelt.                           

Szobrok a kápolnakertben:
1996-ban készült el Bárdos Lajos karnagy, zeneszerző, nyaralópolgár tiszteletére emlékművet (a bronzplakett és az emlékmű tervezője: Marton László, a kőtábla kivitelezője: Faragó János) avattak fel.
2008-ban magánadomány révén került a kápolna mellé egy Mária-szobor.
2017-ben pedig Mindszenty József hercegprímás, bíboros mellszobrát (Juha Richárd) avatta fel a település vezetése és emlékező közönsége.

Emlékkeresztek  Balatonmária fürdőn, 6/ 2015 és 7/ 2015. számú határozatok módosítása

2/2019. (09.22)

A telepítési emlékkereszt (1899)

Az 1899-es szüreten részt vett gróf Széchényi Imre is, aki a telepesekkel együtt kőkeresztet emeltetett a mai máriaalsói, Nefelejcs utcai temetőben. Felirata: „Nélküled hiába fáradtunk vala. Hálából emelte az 1899. évi szüretkor gróf Széchényi Imre kormánybiztos.”

 Hegyközségi emlékkereszt (1901)
1898-ban alapították meg az ún. északi hegyközséget, Bucsy József vezetésével. Ez a szervezet az önállóság útjára lépő település első önkormányzati jellegű intézménye lett. 1901-

A Regens Wagner Otthon épülete

4/ 2015. (11.10)

Mária-telep első, 36 szobás szállodáját 1912-ben a nagykanizsai dr. Szigethy Károly orvos, kórházigazgató építtette fel, közvetlenül a Balaton partján.
 A 7 holdas parkkal, saját fürdőkabinokkal is rendelkező szállodában a nyaralóvendégek gyógyászati kezeléseket is igénybe vehettek.
Az első világháború idején sebesült katonák üdültetésével foglalkoztak itt.
1939-ben a szállodát a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, a MABI vette meg, amely az államosításig, az 1940-es évek végéig üdülőként működtette. 1950-től a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) leányüdülőjeként működött, egészen az 1989-es rendszerváltásig.2002. ben en a Regens Wagner Otthon alapítvány teljesen átépítette eredeti szépségében és fogyatékosokat gondozó otthon és nappali foglalkoztató működik benne.

Községi artézi kút

1/2020. (04.13)

1900 táján a Balaton mellett, a fellendülő nyaraló községekben jelentek meg egyre nagyobb számban az öntöttvasból készült kutak.
Balatonmáriafürdőn két artézi kút készült el annak idején. Az egyik a Vilma utca sarkán, a máik pedig az ún. Pécsi -telepen állt.
Ez valószínűleg az 1910-es évek óta működik megbízhatóan.
Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata
2011-ben védetté nyilvánította.

Ipari és műszaki megoldások

Kategória

Megnevezés

TÉB Határozat száma

Rövid leírás

d) ipari és műszaki megoldások:

az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás

 

Kulturális örökség

Kategória

Megnevezés

TÉB Határozat száma

Rövid leírás

e) kulturális örökség:

a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek

Bárdos Lajos Nőikar

1/2019. (09.22)

A női kórust – Balatonkeresztúri Női Kar néven – 1979 januárjában Tengerdi Győző népzenekutató, karnagy, a balatonkeresztúri iskolában, főként a környékbeli pedagógusokból, diákokból és ÁFÉSZ dolgozókból alapította.
Repertoárjuk népdalokból, egyházzenékből állt. A többszólamú művek igényes megszólaltatása alapozta meg a kórus hírnevét. Bárdos Lajos zeneszerzővel jó kapcsolatot alakítottak ki, aki Jubilate címmel kórusművet is írt a számukra. A zeneszerző 1986-os halálát követően, az országban elsőként vehették fel a nevét.
Nagyon sokfelé felléptek itthon és bejárták európát.
A Bárdos Lajos Nőikar 41 éves fennállása alatt több alkalommal kapott sikeres munkájáért szakmai kitüntetést, elismerést: 1981 és 1993 között a „Nőikar kategóriában” többszörös arany minősítést és aranydiploma minősítést, míg a „Népdal kórus” kategóriában aranykoszorú minősítésben részesültek. Tevékenységük elismeréseként 1989-ben a Szocialista Kultúráért és a Kiváló Társadalmi Munkáért díjakat, míg a Balatonkeresztúrért Emlékérmet 1994-ben, valamint a Balatonmáriafürdőért Emlékérmet 1996-ban kapták meg. Somogy Polgáraiért Díjban 2008-ban részesültek.

Balaton M&K Fúvószenekar 2018

1/2018. (08.21)

1977-ben alakult meg a Balatonkeresztúri Úttörő Fúvószenekar, amelynek az első karnagya Pápai István, a marcali zeneiskola rézfúvós tanára lett, és a helyi ÁFÉSZ segítségével vásárolták az első hangszereket.
1980 őszén Hajas Béla vette át a zenekart, aki jelenleg is vezeti azt.

A Balaton M. & K. Zenekar a működési évtizedei alatt országos és megyei versenyeken, sok első és különdíjat szerezve, eredményesen szerepelt. A művészeti munka szakmai csúcsát a 2007-ben, a WASBE nemzetközi minősítő bizottság előtt ,,D” kategóriában elért, ezüst minősítése jelentette.

A zenekar széles repertoárjával napjainkban is országosan népszerű és kedvelt együttes, amelyet három, közösségtől kapott díja is fémjelez: „Balatonkeresztúrért” díj (1999), Balatonkeresztúrért díj (2000), Somogy Polgáraiért díj (2005).

Bárdos Lajos zeneszerző emlékezete

5/2015. (11.10)

Bárdos Lajos10 éves korában kezdett el hegedülni, a tehetsége korán megnyilvánult. A Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa volt.
Bárdos Lajos közel 40 évig tanított a Zeneakadémia különböző tanszakain. Karnagyi pályafutását akadémista korában kezdte, egy cserkészcsapat fiú-férfi vegyeskarának megszervezésével és vezetésével. Nagyobb kihívást jelentett számára első templomi énekkara, a Cecilia kórus, majd később a Palestrina Kórus.
A zenepedagógiai és zenetudományi művein túl gazdag zeneszerzői munkásságát (kb. 600 mű) népdalfeldolgozások, misék, motetták, költők verseire írt kórusművek, színpadi és drámai kísérőzenék, dalok, hangszeres művek alkotják.
Múlhatatlan érdeme a hazai kórusmozgalom megújítása, és az Éneklő ifjúság mozgalom.
Házasságukból 11 gyermekük született, akik
Bárdos Lajos családja ma is kötődik Balatonmáriafürdőhöz. A Rákóczi és Bárdos Lajos utcák által határolt telken áll az Áldás nevű villa. 1923-tól nyaranta ez volt a családi élet színtere. A sok gyermek gyakran énekelt és zenélt az udvaron, a zeneszerző pedig 64 nyáron keresztül fogadta a barátait, alkotott, pihent, és vasárnapi kápolnai miséken kántorként működött közre.
A ma élő leszármazottak ma is itt töltik szabadidejüket.

Tőkés Sándor László fotódokumentarista munkássága

2/2022. (04.13)

Tőkés László Sándor szülei 1931-ben Balatonmáriafürdőn nyaralót építettek. Ezt a háború után, az elkobzástól tartva, eladták, de a gyerekkori emlékek hatására Tőkés László Sándor az 1960-as években telket vett, és házat épített ugyanabban az utcában. 1973-tól elkezdte bejárni a balatonkeresztúri, balatonberényi, kéthelyi és holládi szőlőhegyeket. Megismerkedett az ott élő és gazdálkodó emberekkel, és a következő másfél évtizedben, 1986-ig 4763 fényképet készített. Utolsó leletmentőként dokumentálta a szőlőhegyi életformát, és ennek elmúlását, emellett 60 pince alaprajzát is megörökítette. Fotógyűjteményét Tőkés László Sándor 2011-ben a Marcali Múzeumnak adományozta. Képeiből az elmúlt évtized során több fotókiállítás is készült: Balatonmáriafürdőn 2009-ben, Marcaliban 2011-ben és 2013-ban, Kéthelyen 2013-ban, Holládon 2021-ben volt látható.
Tőkés László Sándor 2014-ben hunyt el, síremléke Sződligeten található.

Sport

Kategória

Megnevezés

TÉB Határozat száma

Rövid leírás

f) sport:

a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények

Balatonmáriafürdői Túravitorlás Egyesület

3/2019. (09.22)

A Balaton nyugati medencéjének déli partján található a Túravitorlás Egyesület balatonmáriai kikötője. Az Észak-Kelet tájolású kétmólós kikötőt 1969-ben helyezték üzembe. 1988-ban létrejött a Túravitorlás Egyesület, amely szervezi a tagság életét, biztosítja a kikötő működéséhez szükséges feltételeket.
A “Balatoni Kékszalag” versenyen – osztályaikban tisztes már dobogós helyezésekkel- minden évben indulnak hajóik. A különböző kategóriákban kiírt pályaversenyeken évek óta vannak első- és dobogós helyezéseik. Szívesen látott kis utasaik voltak a helyi óvodások és a bodrogkeresztúri gyerekek is, valamint a Festetics Kristóf Általános Iskola tanulói.

Természeti környezet

Kategória

Megnevezés

TÉB Határozat száma

Rövid leírás

g) természeti környezet:

az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.

Turizmus és vendéglátás

Kategória

Megnevezés

TÉB Határozat száma

Rövid leírás

h) turizmus és vendéglátás:

a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások

A máriai repített hal (hasított hal) elkészítési módja 3/2015

3/2015. (11.10)

A 19. század végén Magyarországon, a folyók és tavak mellett a sózással, füstöléssel és szárítással végzett haltartósítási eljárás elterjedtnek számított. Leginkább a napon történő szárítás módszere volt ismert, amelyet jellemzően az Alsó-Tisza vidékén, a folyami halászok gyakoroltak.
A Balatonon, így Balatonkeresztúr Mária-telepi partján, a halászbérlők a 20. század fordulóján alsó-tiszai halászokat kezdtek alkalmazni. A közvetlen értékesítésre nem alkalmas apróbb halakat a hasítótanyán dolgozó asszonyok, lányok készítették el.
A repített hal elkészítési módszere a következő volt: a kifogott halakat széjjelhasították, megtisztították, besózták, majd a parton felállított faoszlopok közé kifeszített zsinegre akasztották fel, hogy megszáradjanak.
A balatonmáriai módszer annyiban volt más, hogy a nádra tűzött, kikészített és sózott repített halakat, elsősorban keszegeket, a vincellér lakások padlásán helyezték el, ahol a kiszáradás megtörtént.
Ezzel az eljárással elsősorban a családi fogyasztásra szánt kisebb mennyiségű halat lehetett elkészíteni. A megszárított repített halat a felhasználáskor „megkövesztették”, vagy nyárson megpirították. Nyáron, „dolog időben” gyorsan elkészíthető ételnek számított

Skip to content